Napenergia tudástár

Megújuló energiaellátás

2020. január 09. - Mayer Martin János

Melyek a megújuló energiaforrások, és miért van szükségünk rájuk a fenntartható energiaellátáshoz? Ebben a cikkben felvázolom a megújuló energiaforrásokat, a hasznosításukra szolgáló technológiákat, valamint ezek szerepét napjainkban és a jövőben.

Megújulóknak az emberi időléptékben újratermelődő energiaforrásokat nevezzük, szemben a fosszilis és nukleáris energiahordozókkal, amelyek csak évmilliók alatt vagy egyáltalán nem termelődnek újra. A megújuló energiaforrások modern hasznosításának szükségességére elsőként a fosszilis (szén, kőolaj és földgáz) tüzelőanyag-készletek végessége irányította rá a figyelmet a XX. század közepétől kezdődően. Az 1973-as és 1979-es olajárrobbanások hatására dráguló energiaellátás a 80-as évektől gazdaságilag is indokolttá tette az alternatív energiaforrások hasznosítását, így új lendületet adott az ezt célzó technológiák fejlesztésének. Az egyre növekvő kitermelés ellenére azonban máig sem kerültünk közel a fosszilis tüzelőanyagok kifogyásához, mivel a kitermelés növekedésével párhuzamosan a gazdaságosan kitermelhető készlet is növekedett, köszönhetően az új felfedezéseknek, a kitermelési technológiák fejlődésének és a nem konvencionális készletek (pl. palagáz) kiaknázásának.

Az elmúlt néhány évtizedben a klímaváltozás elkerülésének, a folyamat ütemének lassítási, hatásainak csökkentési szándéka vált a megújuló energiaforrások terjedésének fő hajtóerejévé. 2011-es adatok alapján a teljes ismert fosszilis tüzelőanyag-készlet elégetésével 2795 Gt (gigatonna, milliárd tonna) CO2-ot juttatna az emberiség a légkörbe, miközben ennek mindössze töredékét, 565 Gt CO2-t bocsáthatjuk ki úgy, hogy az emberi társadalom számára akár végzetes következményeket hordozó 2 °C feletti globális átlaghőmérséklet-emelkedést még nagy (80%) valószínűséggel elkerülhessük [1]. Ennek fényében tehát nem várhatunk addig, amíg a csökkenő készletek miatt dráguló fosszilis tüzelőanyagok fokozatosan, gazdasági alapon átadják a helyüket a megújulóknak, hanem egy gyors és nagyszabású energetikai átmenetre van szükség egy globális klímakatasztrófa elkerüléséhez.

Az éghajlatváltozás tényét és káros hatásait az emberiség ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének aláírásával már 1992-ben elismerte, az 1997-es kiotói jegyzőkönyv pedig konkrét vállalásokat is tartalmazott az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. A 2016-ban megkötött, azóta a világ csaknem összes országa által aláírt párizsi éghajlatvédelmi egyezmény a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 1,5-2 °C alatt tartását, és ennek eszközeként a CO2-kibocsátás további csökkentését tűzte ki célul. A vállalások ellenére a világszintű kibocsátás még az elmúlt évtizedben is folyamatosan növekedett, a légköri CO2-tartalom pedig 2018 végére elérte a 405 ppm (part-per-million, milliomod rész) szintet, az iparosodás előtti 280 ppm mintegy másfélszeresét. Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) jelentései szerint azonban a párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentési célok még azok betartása esetén sem elegendőek a globális felmelegedés kívánt mérsékléséhez [2].

A REN21 szervezet 2019-es jelentése szerint a világ teljes energiafelhasználásának csaknem 80%-át fosszilis energiahordozók fedezik, míg a modern megújulók részaránya alig haladja meg a 10%-ot. A 7,5%-os hagyományos biomassza főleg fatüzelést jelent a világ azon részein, ahol más energiahordozóhoz nem férnek hozzá, így ennek részaránya az világban jelentkező energiaszegénység fokozatos csökkenésével várhatóan egyre jobban visszaszorul.

ren21_energiahordozok.png

Teljes végső energiafelhasználás energiaforrások szerinti megoszlása [3]

Hagyományosan az alábbi hat energiaforrást soroljuk a megújulók közé:

  • vízenergia
  • napenergia
  • szélenergia
  • geotermikus energia
  • biomassza
  • óceánenergia

Ezek másik, az emberi léptékű megújuláson túli fontos tulajdonsága, hogy CO2-kibocsátás nélkül (biomassza esetében CO2-semlegesen) hasznosíthatók energia előállítására, így kiemelt szerepet kapnak a klímaváltozás elleni küzdelemben. A következőkben röviden, a teljesség igénye nélkül, ám a lényeges szempontokat kiemelve bemutatom az egyes megújuló energiaforrások jellemzőit, a gyakorlati szempontból legfontosabb tulajdonságait és a felhasználásukat szolgáló technológiákat.

ikonok-03.pngVízenergia

A vízenergia hasznosítása során a szárazföldekre hulló csapadékvíz helyzeti energiáját használjuk fel, amelyből a folyókra telepített vízerőművek segítségével villamos energiát termelhetünk. A vízenergiát évezredek óta hasznosítja az emberiség főként malmok hajtására, valamint a villamosenergia-termelésben annak kezdeti időszakától kezdve kiemelkedő a jelentősége. Tulajdonságai szinte minden szempontból kedvezőek: viszonylag olcsó, kiszámítható a rendelkezésre állása és jól szabályozható. Rugalmas működésük miatt ráadásul más megújulók ingadozó termelésének kiegyenlítésére is jól használhatók, segítve azok rendszerbe illesztését. A vízerőműveknek bár nincsenek környezeti kibocsátásai, de létesítésük számottevő lokális környezeti hatással járhat (pl. duzzasztás esetén jelentős méretű, akár lakott területek víz alá kerülhetnek). Hátrányuk, hogy a világon rendelkezésre álló potenciál döntő része már kiépítésre került, így már csak kis mértékű bővülésre van lehetőség.

plus.pngKedvező rendelkezésre állás

plus.pngJól szabályozható, rugalmas

plus.pngSegíti az időjárásfüggő megújulók hálózati integrációját

plus.pngNagy múltú, kiforrott technológia

plus.pngOlcsó

minus.pngKorlátozott és nagyrészt már kiépített vízenergia potenciál

minus.pngLokális környezeti hatások jelentősek lehetnek

ikonok-01.pngNapenergia

A napenergia hasznosítása során a Napból érkező sugárzás energiáját használjuk fel hő- vagy villamosenergia-termelésre. A napenergia messze a legnagyobb potenciállal rendelkező energiaforrás, hiszen a földfelszínt két óra alatt több napsugárzás éri, mint amennyi a világ teljes éves energiafelhasználása, bár ennek a teljes besugárzásnak természetesen csak töredéke hasznosítható [4]. A napenergia napelemek (vagy naphőerőművek) segítségével villamosenergia-, illetve napkollektorokkal hőtermelésre is felhasználható. Jelenleg ez a legnagyobb arányban terjedő megújuló energiaforrás, ami ráadásul az erőművi energiatermelés mellett a háztartási léptékű, decentralizált energiaellátásra is jó lehetőséget nyújt. A nap- és szélenergiát időjárásfüggő megújulóknak nevezzük, mivel termelésüket döntő méretékben az időjárási körülmények határozzák meg. A napelemek jelentősen lecsökkent árának köszönhetően mára már nem is az energiatermelés költsége, hanem annak ingadozó, kiszámíthatatlan mivolta jelent kihívást.

plus.pngHatalmas rendelkezésre álló potenciál

plus.pngModuláris, kis méretben, decentralizáltan is jól hasznosítható

plus.pngJelentősen csökkenő költségek

minus.pngIdőjárásfüggő, ingadozó termelés

minus.pngJelentős szezonális változékonyság

minus.pngAlacsony kihasználási tényező

ikonok-02.pngSzélenergia

A szélenergia a levegő mozgásából származó energiát jelenti, amelyből szélturbinák segítségével termelhetünk villamos energiát. A szélenergiát hagyományosan malmok, illetve közlekedési céllal vitorláshajók meghajtására használták, modern hasznosítására pedig a különböző típusú szélturbinák szolgálnak. Az erőművi méretű szélturbinák esetében egyre nagyobb egységteljesítményű és magasabb tornyok építésére törekednek, mivel a földfelszíntől távolodva egyre növekvő szélsebesség növeli a termelt energia mennyiségét és javítja a gazdaságosságot. A napelemekhez hasonlóan decentralizált energiatermelés is megvalósítható vele, de a talajközeli, jellemzően alacsonyabb szélsebesség miatt ez csak kimondottan szeles, általában tengerparti helyeken kedvező. A szélturbinák teljesítménye jó közelítéssel a szélsebesség harmadik hatványával arányos, így a sebesség kisebb változékonysága is jelentős teljesítményingadozással jár. A várható termelésének előrejelzése a gyakorlatban még a napelemekhez képest is nehezebb és pontatlanabb.

plus.pngViszonylag nagy rendelkezésre álló potenciál

plus.pngDecentralizáltan is hasznosítható, bár kevésbé hatékony

minus.pngTöbb évtizedes folyamatos növekedés

minus.pngIdőjárásfüggő, ingadozó termelés

minus.pngErősen szélsebességfüggő teljesítmény

ikonok-04.pngGeotermikus energia

A geotermikus energia a Föld belsejében található radioaktív elemek bomlásából származó hő, amelyet a felszínre juttatva tudunk hasznosítani. A Föld bizonyos pontjain ez a hő természetes formában is képes felszínre törni (pl. izlandi gejzírek), legtöbbször azonban mélyfúrással lehet kitermelni a több kilométeres mélységben található forró rétegvizeket. A geotermikus energia hő- és villamosenergia-termelésre egyaránt felhasználható, utóbbi esetben azonban jóval magasabb (legalább 100 °C feletti) hőmérsékletre van szükség a jó hatásfokú energiatermeléshez, így a geotermikus erőművek csak az igen kedvező adottságú területeken terjedtek el (bár a magyarországi Turán is üzemel már egy). A legtöbb helyen a hőhasznosítás kerül előtérbe, jellemzően geotermikus távhőrendszerek formájában, a fűtési felhasználás után visszamaradt hőt pedig fürdők vagy üvegházak fűtésére is előszeretettel hasznosítják. A geotermikus energia nagy előnye az egész éves egyenletes rendelkezésre állás, azonban a fúrás miatt viszonylag drága, a felhasznált fluidum visszasajtolása energiaigényes, és a méretezés során a geotermikus rezervoár esetleges kimerülésével is számolni kell.

plus.pngEgyenletes, egész éves rendelkezésre állás

plus.pngHőtermelésre hatékonyan és gazdaságosan használható

minus.pngDrága, különösen a kutak fúrása miatt

minus.pngVisszasajtolás jelentős villamos energiát igényel

minus.pngTúlzott kinyerés esetén idővel kimerülhet a rezervoár

ikonok-05.pngBiomassza

A biomassza a biológiai úton létrejött szerves anyagokat jelenti, amihez energiaforrásként a kommunális hulladékot is hozzászámítjuk. A biomassza típusától függően igen sokrétűen felhasználható, hő és villamos energia termelésén túl, a többi megújulótól eltérően üzemanyag (bioetanol, biodízel) is közvetlenül elállítható belőle. A biomassza elégetése során CO2-ot bocsát a környezetbe, ennek ellenére mégis CO2-semlegesnek tekintjük, mivel nem évmilliókkal korábban a földkéregben megkötött CO2-t juttatunk a levegőbe, csak az adott növény által az élettartama alatt megkötött mennyiséget, amit a kitermelése után helyére kerülő másik növény rövid idő alatt újra megköthet. A kimondottan energetikai célú növénytermesztés azonban az élelmiszertermelés elől veszi el a területet és a művelése is jelentős mennyiségű fosszilis üzemanyagot igényel, így létjogosultsága környezeti szempontból megkérdőjelezhető. Alapvetően a szerves hulladékok (akár kommunális, akár mezőgazdasági) energetikai célú hasznosítása kedvező megoldás, és erre a jelenlegi energiaellátási rendszerbe is jól illeszkedő eljárások vannak.

plus.pngSokrétűen, hő, villamos energia és üzemanyag termelésre is használható

plus.pngMelléktermékek, hulladékok energetikai hasznosítása

plus.pngJól beilleszthető a hagyományos energiaellátásba

minus.pngCO2 semleges, de nem CO2 mentes

minus.pngEnergetikai célú növénytermesztés termőföldet igényel

minus.pngMűvelés jelentős fosszilis energiahordozó felhasználással jár

ikonok-06.pngÓceánenergia

Az óceánok energiájának hasznosítására számos különböző koncepció létezik, mely irányulhat az árapály jelenség által létrehozott vízszintkülönbségnek, az óceán hullámzásának, az áramlásoknak, illetve a különböző rétegekben tapasztalható sótartalom- vagy hőmérséklet-különbségnek a hasznosítására. Az ezzel kapcsolatos projektek többsége azonban jelenleg még csak kutatási vagy demonstrációs fázisban van, a világon beépített teljes óceánenergia kapacitás több mint 90%-át két árapály erőmű (254 ill. 240 MW beépített teljesítmény) teszi ki. Több évtizednyi kutatási tevékenység ellenére azonban máig sem jellemzők kikristályosodott, ipari léptékben életképes hasznosítási módok, a számos kidolgozott koncepció közül azonban nem kizárt, hogy némelyik akár már a közeli jövőben is elterjedhet.

plus.pngSzámos ígéretes koncepció létezik

minus.pngKis számú, főleg kísérleti és demonstrációs projekt

minus.pngJelenleg még nem létezik kiforrott és gazdaságos technológia

A megújulók általános bemutatása után a következő cikkben azok világszintű elterjedéséről is részletesen írok.

Hivatkozások

  1. Carbon Tracker Initiative: „Unburnable Carbon - Are the world’s financial markets carrying a carbon bubble?”, 2011.
  2. Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC): Special Report: Global Warming of 1.5 °C., 2018.
  3. Renewable energy policy network for the 21st century (REN21): Renewables 2019 Global Status Report, 2019.
  4. Jeff Tsao, Nate Lewis, George Crabtree: Solar FAQs, 2006.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://sunformation.blog.hu/api/trackback/id/tr315400950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása